-Össze zavarodtam..-

               15. Rész

Halihó! Köszönöm a komit/komikat. Nagyon örülök annak hogy így szeretitek a blogom. Itt az új rész, majd várom a komikat. ;) puszii :')
~Zsuzsi~

~Melany~

Haza értem a kórházból, vettem egy meleg fürdőt majd az ágyam felé vettem az irányt. Úgy este 8 óra fele mielőtt el nem aludtam volna valaki kopogtatott az ajtómon..ajtónkon.. Nem láttam semmit sötét volt. Még úgy is hogy felkapcsoltam a kisvillanyt.
-Gyere be.! -kiabáltam az illetőnek.- Ki vagy.?- kérdeztem.-
-James..mondanom kell valamit..- azzal becsukta maga mögött az ajtót és leült mellém az ágyra.- Én csak....- mondta és egyre jobban közeledett felém. Az orrunk lassan összeért, majd éreztem hogy az ajkaink is. Nem tudom hogy miért nem löktem el magamtól.. Élveztem azt a csókot... Aztàn eszembe jutott Kendall es ellöktem magamtól  Jamest.
-Ez mi akart lenni.? -kérdeztem tőle.-
-Tudod mikor ott álltunk a kórházban és megöleltél valami furát éreztem..valami kelemeset...-én csak néztem rá..- De tudom hogy Kendallt szereted.. szóval én most megyek..- lehajtottam a fejem és fogalmam sincs hogy miért és sírtam.. James kiment és becsukta maga után az ajtót.
Sírva aludtam el.. az ejszaka bejött Kendall hozzám, lefeküdt mellém, átölelt és úgy aludt velem.
Nem is tudom hogy mit gondolhattam akkor mikor James megcsókolt és nem löktem el magamtól.... Nem tudom.. De ha ezt a csókot megemlíti  Kendallnek kinyírom..

~Kendall~
Éjszaka mikor bementem a szobánkba Melanyhoz, láttam hogy nagyon forgolódik... Fogalmam sincs hogy miért..

~James~
Anyám hogy lehettem ilyen hülye.?! Esélyem sincs Melnél.. Én meg ott csókolgatom.. és a legjobb haverom csaja... ekkora egy idiótát... Az a baj hogy nem tudok magamon uralkodni.. Mikor megölelt a kórhàzban olyan kellemeset éreztem a testemben.. Nem értem hogy mi van velem..

~Melany~
Reggel mikor felébredtem Kendall még ott feküdt mellettem. Rátettem a fejem a mellkasára, majd gondolkozásba kezdtem.
*Elmondjam neki vagy hadjam a fenébe.? De talán mégse lenne jó eltitkolni.*
-Jó reggelt szívem.-simította meg Kendall a fejem.-
-Szia...és.. hogy aludtál.?-kérdeztem Kendallt.-
-Ezt inkább én kérdem.. egész este forgolódtál.. Jól vagy.?- felnéztem rá méllyen a szemébe és ezt mondtam:
-Nem..nem vagyok jól..- és egy könnycsepp folyt végig az arcomon..-
-De hát mi a baj..- kérdezte furán s egyben aggódóan..-
-Csak...nem érdekes.- fentebb csúsztam hozzá és szorosan megöleltem.
Felemelte a fejem majd megcsókolt. A hasamba olyan érzésem volt mintha ezer apró pillangó repkedett volna.
-Szeretlek.!- suttogtam Kendallnek.-
-Én is szeretlek.!- mondta rám mosolyogva. Lassacskán kikeltünk az ágyból. Kendall lement, én meg elmentem mosakodni, fogatmosni és felöltözni.
Egy szaggatott farmert vettem fel egy fehér topal és egy rózsaszín kardigánnal, majd felhúztam a szőrös mamuszom. :')
Lementem a konyhába és a hűtő felé vettem az irányt. Kivettem a gyümölcslevem, majd leültem a TVhez Carlos mellé. Csak ittam és néztem ki a fejemből.. Láttam a szemem sarkából Jamest hogy figyel engem.. Meguntam az otthon ülést ezért elvittem Sydneyt sétálni. Felhúztam a cipőm és elmentem. De előtte szóltam Carlosnak hogy ne keresse a kutyáját.
-Carlos, elvittem Sydneyt sétáltatni. Majd jövünk. Csá.!- köszöntem bajd becsaptam az ajtót magam mögött.  Elvittem Sydneyt a kutyafuttatóba így volt elég odőm gondolkodni a dolgaimon..
Úgy délután háromig ellébecóltam a kutyával. Voltam fagyizni is. Míg odavoltam hívott James, de kinyomtam. A telefont ki is kapcsoltam.
Haza értem, levettem Sydneyről a pórázt majd felmentem a szobámba. Beraktam a fülest a fülembe és hallgattam a zenémet.
Amolyan "Zene be, világ ki" hangulatom volt.
Hallgattam a zenét mikor Katelyn nyitott be hozzám. Igen már haza engedték.
-Szia..bejöhetek?-kérdezte.-
-Persze gyere nyugodtan.- mondtam neki miközben kivettem a fülest a fülemből.- Baj van?- jkérdeztem tőle.
-Ezt inkább én kérdem. Ma nem beszéltél senkivel, kerültél minket. Mi van veled.?- fogta meg a kezem.
-De..Kendallel beszéltem és nincsen semmi..-hajtottam le a fejem.-
-De van valami.. mondd el légyszíves.. én segítek neked.. na mondd..-mosolygott rám.-
-James...James tegnap este bejött és megcsókolt...-emeltem fel a fejem. -
-Micsoda.?!? De miért.? -kerekedtek ki a szemei.-
-Igen.. azt nem tudom miért.. vagy még is.. mikor bementem hozzád a kórházba természetesen James is ott volt és én megöleltem hogy kicsit lenyugodjon. És tegnap este mikor bejött megcsókolt és azt mondta hogy aznap a kórházban mikor megöleltem valami kellemeset és szokatlant tapasztalt a testében...-soróltam a dolgokat Katelynnek. Ő csak lehajtotta a fejét és megrázta.-
-Szerelmes.-mondta Kate.
-Most mit csináljak..? teljesen összezavarodtam..-hajtottam le a fejem.-

-Majd én beszélek vele hogy most mi van akkor. Jó? Nyugodj meg.-mosolyra virított.-

-Jól van. Köszönöm. :')

Örültem hogy Kate segít nekem csak még is nekem kéne ezt lerendezni Jamessel. Azt még nem tudom hogy hogyan, de majd csak megoldom. :|

Nagy gondolkozásba voltam mikor Kendall ezt a képet küldte nekem.

"Palacsintát?"

Azonnal leszaladtam a konyhába Kendallhez. Olyan finom illatok szálltak hogy folyt  nyálam..^^ Ott sütöttük a palacsintákat így a gondolataim is elszálltak.

Tudtam hogy nem kell összezavarodnom a csók miatt, hisz Kendallt szeretem.

Azt is tudom hogy ez most Jamesnek is rossz, de ha egyszer a szívem Kendallhez húz..

~James~

Mikor láttam Melt és Kendallt a konyhában sütögetni, rádöbbentem hogy én csak egy haver vagyok Mel számára semmi más.

Talán ha Kendallel rosszul alakulnak majd a dolgaik akkor lehet hogy lesz eséjem. ; D

Ma bejött a húgom hogy beszélni akar velem. Akkor már tudtam hogy Melanyról lesz szó. Elmondta hogy ne kínozzam magam mert Mel csak Kendallt szereti. Lépjek túl rajta és érjem be a barátsággal.

Mindig tudja hogy mit kell mondania ha ilyen helyzetben vagyok. :')

De úgy útálom ha igaza van...

~Kendall~

Eszembe  jutottl hogy Melany imádja a palacsintát így csináltam neki. :'D

-Na hogy ízlik.?- öleltem át hátulról. 

-Nagyon finom. Köszi.  :') -fordult felém. Mikor megfordult csak mosolyogtam. 

-Tiszta csoki az arcod. :D- fogtam meg a papír törlőt.-

-Akkor törőld le.:D- vigyorgott felém. Letörőltem a két kiló csokit az arcáról, majd megcsókoltam.. És persze az sem maradhatott el hogy valaki megzavarja azt a szép pillanatot...Carlos.. Palacsintáért jött. Ki gondolta volna.. :'D

-Én már itt se vagyok...-és elvitte magával az egész tál palacsintát.-

-Te figyi már.! - nyalogatta az újjait.-

-Mondd.- néztem rá unottan.-

-Holnap megyek a tetováló szalonba! Elkísérsz? :'D - vigyorgott rám.-

-Te tényleg össze akarod varratni magad?-húztam fel a szemöldököm.-

-Csak a combomra akarok egy olyasmi koponyát mint amilyen neked van.:')- leengettem a szemöldököm majd vigyorogni kezdtem.. Végül is ha az a tetoválás olyasmi mint az enyém akkor az lesz a jelképünk. :') ♡

~Melany~

Láttam Kendall arckifejezésén hogy nem nagyon tetszik neki ez a tetoválás dolog, de az én bőröm az én döntésem.

*másnap délután*

Elindultunk 2 óra fele a tetoválószalonba Kendallel. Fél órás volt az út, így már három órakor el is kezdték a tetoválást csinálni. Kicsit fájt, de kibírtam. Kit hülyítek..? Nagyon fájt! :| Végül is megérte mert a végeredmény valami fantasztikus lett. Igaz másfél órát feküdtem az asztalon.

Remélem tetszett. :'D Várom a komikat. Puszi. :') ♥